March 01, 2011

ilyen frankó héha szerintem majdhogynem még sose volt. jó, mindig nagyon jó volt, de én ezt élveztem a legjobban. sokat nevettünk, de közben meg nagyon mély is volt. pongyolán fogalmazok, de fáradt vagyok; csak ezért. mindenki, aki ebből kimaradt, nagyon fontos dolgokból maradt ki.

mindenki, aki ebből kimarad, nagyon fontos dolgokból marad ki.
nem érdemes nem venni részt ilyen jó beszélgetésekben.

February 18, 2011

iszlámmal-ímmel

a legutóbbi alkalom is tuti volt (megmondtam: kizárt, hogy rossz legyen).
folyton azzal izélgettem Dórit, hogy baromi unalmas a törökországi kultúrközi odüsszeiájának dokumentációja, mert voltaképp csak egymást fényképezgették a résztvevőkkel, és bár elsőre izgalmas egy echte arab csapat fényképe, sokadszorra nem igazán; na ehhez képest egy egész frankó kis összeszedett, vicces és érdekes prezentációt dobott össze az ágyban fekve délután, brutális náthásan (utóbbiak már belső infók).

előadása után -nyilván ennek kapcsán- az arab világról raktuk össze élményeinket és véleményeinket, ami ugye éppen változik, mármint az arab világ, és annak következtében a véleményünk is. jó volt megfigyelni, hogy innen, közép-kelet izéből (Európa) ugyanúgy keveredik a vélekedések ízvilága (aggodalom, bizalom, félelem és részvét), mint ahogyan egy -magára bármit is adó- arab szakács fűszert szóró tenyere alatt a fazék tartalma.

vajon a magát kétezer éve hatékonyan reprezentáló, de a pénz/mammon vallásának tört gerinccel behajló kereszténységnek van joga elítélni a tákolmány-szagú, de a kólának magát karakánul meg nem adó iszlámot?- kérdezte Petra.
vajon másként alakul az életem, ha jobban engedelmeskedem gimnazista koromban a poroszos, szuper-europid (ergo irreális félelmeket gerjesztő) pedagógusaimnak, és kevésbé adom át magam a balzsamos anatól éjszakának, ami miatt ki is rúgtak szeretett alma materemből?- kérdeztem én.

választ nem találtunk, ugyanakkor nem is kerestünk, mert jót beszélgettünk, és sokat röhögtünk.

a következő hétfő pedig még ennél is tutibb lesz, ha ez lehetséges egyáltalán.
gyertek.

February 08, 2011

nemigen

jó volt az eheti-hétfői.
nehezen tudom elképzelni persze, hogy bármikor is azt írom: szar volt.

irányított meditáció helyett -amire még visszatérünk később- arról beszélgettünk, hogy ki, mikor és mire mondott utoljára nemet úgy, hogy az valamiért rendkívül fontos volt, nagy jelentőséggel bírt.

mindenki sztorijában van olyan, ami konkrétan neked szól, és persze mindenkinek van sztorija. nyilván nem írom le a személyes dolgokat, de nagyon jó este volt. a folytonos kommunikáció lázában élő emberek között lassan kiábrándulván a kommunikáció túlértékeltségéből, ugyancsak meg tudok lepődni egy-egy ilyes beszélgetésen.

állítólag korzika büszke népe sosem mond többet a szükségesnél. na, mi most bőbeszédű korzikaiak voltunk. sokat dumáltunk, de egy szót nem éreztem fölöslegesnek.

jövő héten.. na majd meglátjuk, ezer lehetőség van. a változás-program változhat.

February 07, 2011

hali,

gyertek ma este hatra, mert jó lesz, persze a létszámtól függően alakul a program, ugyanis ez a félév kisséleg személyesebb lesz, mint az eddigiek. meg talán többet írok ide is, minthogy végre eszembe jutott a jelszavam.

lehet, hogy lesz ma irányított meditáció, és egy Gripari-novella is, de az is lehet, hogy csak beszélgetünk a változásainkról, meg a tegnapi határhelyzetek változtató hatásáról, mert a változás a témánk idén, és elég jól sikerült a tegnapi Láthatatlan-színház.

csók mindenkinek.

November 29, 2010

kpax

folytattuk a képek nézegetését, ezúttal kisséleg rámentünk a vallás-ellenesebbekre, és néhány neutrálisra.
volt kifejezetten kedves is. most elhelyezek itt párat a múltkori és a mai alkalomból is, és akkor nem kell írnom. szóval némelyik brutális, mások szellemesek. teljesen random a sorrend, hogy mikor vallásos, és mikor vallás-ellenes valamely kép. figyeld, például: a chapel nevű bár és pizzéria (talán) például a glóriából csinál pizzát, tíz dolcsiért ajánlja, biztosan finom, ha valakinek ilyen szájíze van.





















a múlt hetiek közül is pár:















hát ilyenek vannak.
találtam egy nagyon kemény oldalt, de azt egész egyszerűen nincs gyomrom kihelyezni ide. se máshova.
pláne adventkor.

szerbusztok pomogácsok, jó hetet.

November 24, 2010

hanem?

az imént érdekes dolog történt.

már-majdnem-feleségem a hálószobában alszik, mint a tej, de én még mindig itt kakukkolok a gép előtt késő éjszaka, teljesítve furcsa programom, hogy minden létező virtuális hír-médiumot végigolvassak, nehogy tájékozatlan maradjak, és ami miatt folyton rosszakat álmodom, de ez mindegy most. szóval egy kevésbé temporált pillanatban úgy döntöttem, hogy kimegyek a kertbe elszívni egy cigarettát  (mert a lakásban én már büszkén nem dohányzom).

mélán eregetve a füstöt a novemberi éjszakába morfondíroztam az olvasottakon, és már épp elnyomtam a bagót, amikor fölfigyeltem arra, hogy fázom. annyira elmerültem a gondolataimban, hogy addig föl se tűnt a hideg. a testem nem figyelt, vagy nem volt annyira hideg, vagy ameddig nem eszmélek a környezetemre, addig nem is létezik a környezetem..?

áldoznék egy hétfő estét arra, de akár többet is, hogy megtárgyaljuk: a test vagy az elme az úr?
számomra teljesen nyilvánvaló, hogy az elme, és erről több -igen meggyőző- sztorim is akad, de az értelmes vitát szívesen veszem.

és aztán történt valami még érdekesebb.
ha eljöttök velem vitázni, el is mondom.
de csak akkor.

hehe:)

November 22, 2010

nem az űrből jöttem, de k-pax vagyok mindenre

jó estét kívánok.

azért a cím, mert ma képeket nézegettünk.

a zuhé miatt még a kemény mag sem képviseltette magát maradéktalanul, de ezzel nem óhajtom senkinek sem lehányni a szemét, mivel nem vagyok szemét, ugyanis megértem.
ugyanakkor sajnálhatja, aki elmaradt, mert nagyon jó volt. egyházak reklámjait, óriásposztereit, hirdetéseit vettük górcső alá, és azt kell mondjam, némelyik -a mi időnként igen komor, és önmagát nagyon komolyan vevő egyházképünkhöz képest- meglehetősen merész, és sokszor meghökkentően humoros. ha visszakapom a pendrive-omat (Petra:), be is rakok ide párat azok kedvéért, akik kíváncsiak, de elázás helyett otthon áztak.

na most a vállalt izém, hogy mindent időrendben beirkálok, amikről eleddig szó esett, olybá tűnik, elhamarkodott volt. teljes mértékben random, és összefüggéstelen időpontokban fogom beirkálni őket. tehát amikor épp eszembe jut valamelyik téma, és még időm is van. ennyit viszont tényleg megígérek.
egy háború utáni, régi pesti vicc szerint a budapesti kávénak van egy előnye, egy hátránya, valamint egy titka. előnye, hogy nincs benne pótkávé, hátránya, hogy nincs benne kávé, és az a titka, hogy mitől fekete.
eddig ez a blog is ilyen kisséleg.

de ezt orvosoljuk.
golgothan project.

az alkalom végén egy nagyon erős, tényleg nagyon erős imát helyeztünk el Seben Istvánért, aki elhunyt, és családjáért. ti is elhelyezhettek egy imát, ha ismertétek. a közös ima egy hatalmas dolog.

alázatos hívetek azonban most elköszön, mert egy tábori lelkészt, valamint csapatát látja vendégül szerény hajlékában perceken belül.
szerbusztok.